Reggel 6.30-ra jott ertunk Omar, ami azt jelenti, hogy 6-kor mar reggeliztunk, de mivel futes semelyik helyisegben nincs, ezert azt is 3 puloverben, kabatban es sapkaban!
Az elso megallo egy kilatohely volt, ahol szeles panoramaban lehetett latni a pre-inka foldmuvelo teraszokat, illetve a hegyoldalban preinka fuggo sirokat (ugy neztek ki, mintha kobol epult mehkasok lennenek). Megalltunk meg egy kilato helyen, ahol valami kokapu is volt , benne fekudt egy lama - idealis fotobeallitas! Egyebkent minden kilatohelyen kis kopultokra pakoljak ki a nenik a portekajukat, es nagyon kemeny, hogyha te vagy az elso busz latod, hogy gyorsan belebuknak a nepviseletbe, meg a gyerekekre is hirtelen radjak a kis szoknyakat :))))
A Colca kanyon egyebkent a vilag legmelyebb kanyonja, allitolag 4000 meter a legmelyebb pontjan. Az a resz jarmuvel mar nem megkozelitheto, mi csak a volgy reszig jutottunk el. Itt a szakadek menten egy kellemes (bar az elejen eleg szeles es hideg) 1 oras setaut vezetett a kilatokhoz, ahol a kondorokat meg lehetett figyelni. Mar messzirol latszott, milyen fenseges es hatalmas allatok (akar 3 meter is lehet a szarnyfesztavolsaguk). A barnak a kicsit, szurkek a "kamaszok", es fekete-feherek a felnottek. Mar csak kb 45 db el beloluk a volgyben. Mire a Cruz del Condorhoz ertunk (kondor kereszt), addigre eltuntek, feltunk, h lekestuk oket. Kis varakozas utan viszont ujra elkezdtek a fal kozeleben ropkodni - pont ott fordultak a kilato szikla alatt. Az egyik meg leszallt tolunk 3 meterre egy kiszogellesre, a teleobival kiraly kepeket csinaltam rola. Ezek mutogatasaval kotottem baratsagot a kisbuszban elottunk ulo perui fickoval meg a parizsi baratjaval. Meg persze azzal, h kicsit franciaul beszelgettem veluk.
Ezutan -tobb tajat megcsodalos megallo utan- visszavittek minket Chivayba, ahol megint svedasztalos ebed volt. Utana kicsit koricaltunk a piacteren, de mar nem voltunk olyan nyugodtak, mert Omar mondta, hogy 3 napos sztrajk kezdodik Peruban, es val. nem fognak jarni a buszok sem, mert blokadok lesznek az utakon!
Na ekkor kezdett el a kisbusz 9 fos kozonsege osszefogni, kozos strategian gondolkodni, mivel ez mindenkit erintett. A brazil csajok felhivtak az irodajukat, hogy talaljanak ki vmit, a peruiak mar megvettek masnap reggelre a jegyet a Cruz del Sur punoi jaratara... Mi csak kertunk egy szobat a korabbi arequipai hotelben, mas foglalasunk, vagy olyan, amit kifizettunk volna nem volt.
Hazafele megalltunk az ut legmagasabb pontjan, 4900 meteren. Kingnek a feje fajdult meg marhara, en csak folyton hasraestem a sajat labamban, meg zihalva vettema levegot. Itt egy kilato van, ahol korbe menve egy csomo vulkanra lat ra az ember, es amelyikkel szemben all, annak a neve es magassaga van kiirva. Meg itt van a vilag legmagasabban fekvo budija - ezt nem hiszem, hogy igaz - , kb egy visko egy lyukkal a kozepen :) De a kilatas csodalatos!
Es a legfontosabb: epitettunk sajat kivansag-szobrot: nehany kovet egymasra kell pakolni, es kerni vmit az istenektol. A hely amerre a szem ellat tele volt ilyenekkel, tobbnyire a hegyeken valo sikeres atkelest kerik, meg egeszseget.
Arequipaba visszaerve arra jutott a busz 9 emberebol 7, vagyis mi meg a 3 brazil, hogy berelunk kozosen egy kisbusz, es a tervekkel ellentetben nem maradunk meg egy estet A.ban, hanem lehuzunk Punoba, a Titicaca tohoz, mielott beut a sztrajk. Igy aztan fejenken 35 dollarert privat buszunk volt, ami ejfelre le is ert velunk, igaz, hihetetlen utakon nyomta neki a sofor, de aznap mar vagy 5 orat elotte is buszban toltottunk Chivaybol hazafele, igy en pl. tudtam aludni. Bar eleinte a brazil csajokkal baratkoztunk, mindenki meselt arrol, hol lakik, mit csinal. Aztan persze elcsendesedett a tarsasag - hihetetlen hosszu nap vol, hihetetlen uttal mogottunk (Chivay - Colca volgy - Chivay - Arequipa - Puno).
