A második gyaloglós nap egy fél fokkal lájtosabb volt. Délelőtt egy autók által is járt úton, részben a folyó mellett mentünk. Itt összespanoltam Yanaval, a másik amcsi csajjal. Már korábban éreztem, hogy én is szimpi vagyok neki. Egy csomót dumáltunk, elég érdekes ember: védőnő v. nővér-féle, és épp Indiába készül vmi faluba segíteni az embereken. A végén már a Huayna Picchu mögött jártunk, és lehetett látni részleteket a Machu Picchu romjaiból és teraszaiból. A Hidroelectricánál ebédeltünk, ami egy vízierőmű, de hogy oda bejussunk már be kellett írni magunkat a Nagy Könyvbe. Vajon ezeket a "beírásokat" kis zöld manók feldolgozzák éjszakánként? Vagy mi történik velük? Ahányszor mi beírtuk magunkat különböző nagy könyvekbe, végig lehet követni az útvonalunkat Peruban...
A du.i gyaloglás nagyon szar volt, végig vasúti síneken és/vagy a kavicson kellett gyalogolni, megintcsak elég erőltetett tempóban. Ha megálltam fényképezni azonnal lemaradtam, ennyit a flóra és fauna megtekintéséről. Ha vki megkérdezné, milyen fákat láttam azt válaszolnám, hogy talpfákat... Itt Bingóékkal már fáradtak voltunk, és ki is voltunk akadva, így eljutottunk oda, hogy mindenen röhögtünk. Mentünk egymás mellett hárman, mint vmi vonat, és szórakoztattuk egymást. Főleg szegény Bandin röhögtünk, akinek mindig legelöl kellett mennie mindenhol. Kitalálta Attila, hogy ő a Kavicsember. Ha 500 évvel előbb születik boztos, hogy chaski (futár) lett volna belőle...
Aguas Calientesben elég normális szladiban laktunk, csak meleg vizünk nem volt, úgyhogy a szomszéd szobában tussoltunk. Megvacsiztunk, és elég korán lefeküdtünk, mert tudtuk, hogy másnap elég korán kell majd felkelni...
